Mászás
A mászás során több végtag dolgozik együtt, változik a testsúly eloszlása, és a gyermeknek folyamatosan alkalmazkodnia kell a felülethez és saját testhelyzetéhez.
Mászni. Egyensúlyozni. Átbújni. Felállni. Újra megpróbálni.
A mozgás kisgyermekkorban nem egyszerűen energia-levezetés. A gyermek a saját testén keresztül fedezi fel a teret, az egyensúlyt, a távolságokat és saját képességeinek határait.
A mozgásos játékok gyerekeknek nem csupán szórakozást jelentenek. A mászás, az egyensúlyozás, a járás, a futás és a különböző testhelyzetek kipróbálása a kisgyermekkori mindennapok természetes része.
Egy kisgyermek számára az, hogy fel tud-e mászni valamire, át tud-e lépni egy akadályon vagy meg tudja-e tartani az egyensúlyát, valódi problémamegoldási helyzet.
Mozgás közben folyamatosan információt gyűjt: milyen magas az adott felület, hol van a teste a térben, mennyi erő szükséges egy mozdulathoz, és mit kell másképpen csinálnia, ha elsőre nem sikerül.
A MamaME korai mozgásfejlődés hónapról hónapra útmutatójában részletesen bemutatjuk, hogyan jelennek meg az egyes mozgásformák a baba fejlődése során.
A gyermek nem azért mozog,
mert „le kell fárasztani”.
Az Egészségügyi Világszervezet 5 év alatti gyermekekre vonatkozó ajánlásai a rendszeres, életkornak megfelelő fizikai aktivitást hangsúlyozzák.
A WHO nem egyetlen sportot, fejlesztőprogramot vagy konkrét mozgásformát ír elő.
A lényeg az, hogy a gyermeknek a nap során rendszeresen legyen lehetősége mozogni, aktívan játszani és testét változatos módokon használni.
Kisgyermekkorban ez lehet például járás, futás, mászás, gurulás, ugrás, szabad játék vagy más hétköznapi mozgásos tevékenység.
WHO – Physical activity guidelines under 5 →A mászás során több végtag dolgozik együtt, változik a testsúly eloszlása, és a gyermeknek folyamatosan alkalmazkodnia kell a felülethez és saját testhelyzetéhez.
Egy keskenyebb vagy szokatlan felület új testhelyzeteket és folyamatos apró korrekciókat kívánhat.
Átbújás, fellépés, lelépés és kerülés közben a gyermek saját testéhez viszonyítja a körülötte lévő teret.
A nagymozgás kifejezést olyan mozgásokra használjuk, amelyekben a test nagyobb izomcsoportjai és összetettebb, egész testet igénybe vevő mozgásminták vesznek részt.
Ezek a készségek nem egyszerre jelennek meg, és fejlődési ütemükben természetes egyéni különbségek lehetnek.
Ezért fontos különbség, hogy egy mozgásos játék vagy eszköz nem „tanítja meg” automatikusan a gyermeket egy adott mozgásra.
Inkább lehetőséget teremthet a gyakorlásra, próbálkozásra és tapasztalatszerzésre.
Korai mozgásfejlesztés a MamaME-ben →A gyermek mozgásfejlődését számos tényező befolyásolja, ezért egyetlen játék vagy mozgásforma hatását nem érdemes túlértékelni.
A kutatások ugyanakkor vizsgálják, hogyan kapcsolódik az aktív játék az alapvető mozgáskészségek gyakorlásához.
Egy 2025-ben publikált szisztematikus áttekintés az aktív játékra épülő beavatkozásokat elemezte.
Az összegzés alapján az aktív játék ígéretes megközelítés lehet az alapvető mozgáskészségek támogatásában, bár az eredmények az egyes vizsgálatok között eltérhetnek.
A lényeg tehát nem az, hogy egy adott játék garantált fejlődési eredményt adjon, hanem hogy a gyermeknek legyen rendszeres, biztonságos lehetősége aktívan mozogni.
Képzeljünk el egy egyszerű helyzetet: a gyermek szeretne felmászni egy alacsony, számára biztonságosan használható mászóeszközre.
Ehhez több apró döntést kell meghoznia.
Megkeresi azt a pontot, amely stabilnak és elérhetőnek tűnik.
Felméri a távolságot és saját mozgástartományát.
Mozgás közben folyamatosan korrigálnia kell a testhelyzetét.
Új mozdulattal vagy más stratégiával próbálkozhat.
Hanem abból, hogy valami, ami korábban nehéznek tűnt, egyszer csak sikerül.
A gyermek mozgás közben folyamatosan érzékeli saját testének helyzetét és a környezetből érkező információkat.
Más felületet érez tenyérrel és talppal, megtapasztalja, hogyan változik az egyensúlya, és hogyan reagál a teste egy új testhelyzetre.
Ezért kapcsolódik egymáshoz olyan szorosan a mozgás és a szenzoros tapasztalatszerzés.
Erről részletesebben olvashatsz a MamaME szenzoros baba torna oldalán.
Szenzoros baba torna →A mozgásos játék egyik fontos kérdése természetesen a biztonság.
Az önálló próbálkozás nem jelenti azt, hogy a gyermeket életkorának vagy aktuális képességeinek nem megfelelő helyzetbe kellene hozni.
A MamaME foglalkozásain nem egy-egy mozdulat „megtanítása” a cél.
Inkább olyan játékos, életkornak megfelelő helyzeteket teremtünk, amelyekben a baba saját tempójában mozoghat, érzékelhet és fedezhet fel.
A Montessori szemléletben fontos szerepet kap a gyermek önálló tevékenysége és egy számára hozzáférhető, jól szervezett környezet.
Ez a mozgásos helyzetekre is alkalmazható: a gyermek maga dönthet úgy, hogy felmászik, átbújik, egyensúlyoz vagy újra próbál egy mozdulatot.
Fontos azonban, hogy nem minden modern „Montessori mászóeszköz” klasszikus Montessori taneszköz.
Ha érdekel, mit jelent valójában a Montessori szemlélet, olvasd el a kapcsolódó útmutatónkat.
Montessori játékok: mitől Montessori egy játék? →Egy mozgásos gyerekszoba kialakításánál sem feltétlenül az eszközök száma számít.
Sokszor többet ad egy átlátható, szabadabban használható tér, mint egy zsúfolt szoba, amelyben alig marad hely mozogni.
Ez összekapcsolódik a játékok mennyiségéről és a játékrotációról szóló cikkünk gondolatával is.
Kevesebb játék, több fejlődés? Játékrotáció és kutatás →Játékos, életkornak megfelelő mozgásos és szenzoros tapasztalatok babáknak, biztonságos környezetben.
Olyan játék vagy tevékenység, amely aktív testmozgást kívánhat: például mászást, egyensúlyozást, futást, ugrást, gurulást vagy átbújást.
Egy mászóeszköz lehetőséget teremthet különböző mozgások, testsúly-áthelyezés és egyensúlyi helyzetek gyakorlására. Ettől azonban nem érdemes egyetlen eszköznek garantált fejlődési eredményt tulajdonítani.
Mindig az adott termék gyártói korhatára, használati útmutatója és biztonsági előírása az irányadó.
Az ismétlés lehetőséget ad arra, hogy ugyanazt a helyzetet egyre ismerősebben, magabiztosabban és akár új stratégiákkal próbálja meg.
A Montessori pedagógiában fontos az önálló cselekvés és a gyermek környezetével való aktív kapcsolata. A mozgás ehhez természetesen kapcsolódhat, ugyanakkor nem minden „Montessori mászóeszköz” klasszikus Montessori taneszköz.
Kisgyermekkorban a mozgás a mindennapok része.
A gyermek mászik, feláll, leül, kerül, próbálkozik, korrigál, majd újra próbálja.
A cél nem az, hogy minden mozdulatot fejlesztő gyakorlattá alakítsunk, hanem hogy biztonságos, változatos és életkornak megfelelő lehetőséget adjunk a mozgásra.
A cikk ismeretterjesztő célú, és nem helyettesít gyermekorvosi, gyógytornászi vagy más egészségügyi szakvéleményt. A gyermekek fejlődési üteme egyéni lehet. Mozgásos eszközök használatánál mindig az adott gyártó életkori, használati és biztonsági előírásai az irányadók.